Nos, az előző bejegyzésben virágokat és báránykákat ígértem – és most állom a szavam!
Krakkóba beóvakodott a tavasz. Bár az időjárásban egyelőre nem nagyon mutatja magát: egyszer-kétszer ugyan volt már kellemes, tizenegynéhány fokos meleg, de csak mutatóba, hogy ne csüggedjünk el teljesen, mikor másnap reggel megint négy fokra és esőre kelünk. Viszont a nappalok észrevehetően egyre hosszabbak – ez apróságnak tűnhet, de az én kedélyállapotomnak nagyon sokat számít, hogy sötétben megyek-e haza az utolsó órámról.