Tegnap délelőtt egy lengyel barátnőmmel ellátogattam a krakkói állatkertbe. A közeli gyereknap miatt ugyan nem voltunk egyedül, de szerencsére kényelmesen elláttunk a kistermetűek feje fölött és még az elefántetetést is sikerült elcsípnünk:
Odafelé utazva viszont feltűnt, hogy a budapestivel ellentétben a krakkói állatkert nem a belvárosban, hanem messzebb, már-már a lakott területen kívül fekszik.
 |
| forrás: maps.google.com |
Ez végeredményben logikus döntés, hiszen az állatoknak így nyugodt környezetet lehet biztosítani (eltekintve persze a látogatók zajától). A hosszú buszozásért pedig bőven kárpótol a környező erdő szépsége.
Szerencsére a krakkóiaknak azért nem kell a városok kívülre utazni ahhoz, hogy három fánál többet lássanak egymás mellett: a város tele van kisebb-nagyobb zöldterületekkel. Én jó részüket csak a térképen szereplő foltként ismerem – mint például a Jagelló Egyetem Botanikus Kertjét (Ogród Botaniczny Uniwersytetu Jagiellońskiego) vagy a Lengyel Pilóták Parkját (Park Lotników Polskich) –, de néhányban azért rendszeresen megfordulok.
 |
| forrás: maps.google.com |
A belvárost körülölelő „Planty” Krakkó egyik fontos jellegzetessége. A helyén eredetileg a középkori városfalat kiegészítő vizesárok húzódott, a XIX. században viszont feltöltötték és parkká alakították.
A végeredmény nagyon hangulatos, és egyszersmind praktikus is: szépen keretbe foglalja a város legfőbb nevezetességeit. Ha az egyszeri turista kiér a fák közé, rögtön tudja, hogy vissza kell fordulnia…
 |
| Este, ködben is szép |
A város tervezői nem csak a vizesárkot használták fel arra, hogy egy kis zöldet csempésszenek a házak közé: számos szélesebb utat is fák választanak ketté.
A villamossíneket is gyakran füvesítik:
A Visztula gyepes partja is népszerű hely szép időben, különösen a Wawel alatti folyókanyarulat mentén elnyúló lejtők:
Személyes kedvencem a Városi Park (Park Miejski). Ez egy kisebb, egy-két háztömbnyi terület, aminek az a különlegessége, hogy a növények mellett tele van ötletes modern szobrokkal:
 |
| Sokat tűnődtem rajta, hogy ez mi lehet: stilizált pingvin? még stilizáltabb medve? háromdimenziós Menő Manó? |
Ezen kívül itt szokott gyakorlatozni a helyi hagyományőrző harcos klub is:
A közeli Henryk Jordan-park (Park dra Henryka Jordana) másfajta gyűjteménnyel rendelkezik: a sétányok mentén híres lengyelek mellszobrai sorakoznak.
 |
| Kopernikusz frizuráját messziről föl lehet ismerni |
Emellett itt található Wojtek, a katonamedve emlékműve is:
Wojteket kisbocs korában Iránban találták a második világháború alatt és egy épp ott állomásozó lengyel hadegység örökbe fogadta. A katonák között felnőve egyfajta kabalaállatuk és segítőjük lett, néha a harcokban is részt vett, a háború után pedig egy skóciai állatkertbe került. (Részletesebb történet angolul, sok fényképpel: http://9gag.com/gag/a0PA9PQ/the-amazing-story-of-voytek-the-soldier-bear)
Nem igazán park, de kétségtelenül zöldterület a Krakkói Mezők (Błonia Krakowskie) is.
Sokan járnak ide futni, biciklizni, kutyát sétáltatni vagy idomítani, sárkányt eregetni… és háromszögelni. Azt hiszem, a város összes geológiai tanszékének összes hallgatóját ide rendelik ki földmérési gyakorlatra – legalábbis gyanúsan gyakran látok egyetemista korú, neonnarancs színű mellényt viselő alakokat türelmesen ácsorogni egy hosszú bottal a kezükben, míg tőlük nem messze egy kisebb csoport egy három lábon álló műszer mellett jegyzetel.
A nagy, sík területet nem csak a kikapcsolódni vágyók használják: gyakran előfordul, hogy egy részét néhány napra elfoglalja valamilyen rendezvény sátorvárosa vagy éppenséggel egy cirkusz.
A Mezőkről kitűnően rá lehet látni a Kosciuszkó-dombra (Kopiec Kościuszki) is:
Ez a kupac (ha szó szerint akarom fordítani…) nem természetes képződmény: emberi erővel, önkéntes munkával építették 1820 és 1823 között Tadeusz Kościuszko (magyarosan Kosciuszkó Tádé) tiszteletére, aki 1792-ben az oroszok elleni lengyel felkelés vezére volt, később pedig az amerikai függetlenségi háborúban is harcolt.
A dombépítés régi krakkói hagyomány. Az első kettő még a kereszténység előtti időkből származik, a legendák szerint Krakus hercegnek, a város névadójának és az őt a trónon követő lányának, Wandának emelték. Azóta három újabb épült: a fent említett hadvezér, majd Piłsudski marsall és legutóbb II. János Pál pápa tiszteletére.
A Kosciuszkó-domb a legnépszerűbb kirándulócélpont közülük. Nem csak a fenséges kilátás miatt,
hanem mert megépülése után az osztrák hadsereg erődítményt emelt köré,
ami ugyan félig elpusztult, de a helyreállított részei hadtörténeti múzeumként és panoptikumként működnek.
A múzeum udvara pedig valamiért Paul McCartney-ról van elnevezve:
Az erődítmény fő falain kívül még számos külső kapu és épület omladozik a környező erdőben és a lakóházak között:
Ebben a falmaradványban egy kis művészeti galéria működik. Ez is jól mutatja, hogy Krakkóban szinte mindenütt jelen van a kulturális élet – de erről majd máskor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése